2011. augusztus 31., szerda

Megkezdődött az iskola: Hajrá 2./b! :)

Samuval a kedvenc pónival
Ma ismét elkezdődött az iskola...hihetetlen fénysebességgel száguld az idő! Áronkám máris második osztályos lett! Ha megengeditek, most nem bölcsen jó tanácsokat szeretnék osztogatni az elkövetkezendő tanévre vonatkozóan: azt megtette tegnap kedves és bíztató szavakkal a tanévnyitó szentmisén István atya és az Igazgató néni.

Inkább végigpörgettem gondolatban a nyarat: mi is történt, hogy is telt el ez a nyár Áronkámnak. És eszembe jutottak a saját kisiskolás éveim és nyaraim. Hogy azóta mekkorát változott a világ...de megnyugodtam. Az Én drága kicsikém úgyanúgy, ahogyan azt mi az Öcsémmel tettük, amikor csak lehetett a biciklin volt, vagy a folyóban egy szál gatyában és gumicsizmában. Danival bodobácsra vadásztak, majd sáros csizmával berohantak egy nélkülözhetetlen játékért. Aztán irány a mogyoróbokros alatt épített bunker vagy a diófa!

Enni csak akkor ért rá, ha azt kiabáltam, hogy "Kész a palacsinta!" :)

Eszembe jutott, hogy mennyire boldog volt, amikor először lovagolhatott a Samun! Mint egy igazi kis huszár legény!
Vagy amikor esténként rákászni mentek Apával az erdő alá, vagy éppen elkísérte a műhelybe és belekóstolt a porcelánkészítés rejtelmeibe..büszkén mutogatva másnap a saját kezűleg öntött csészét!

Áronka a profi porcelánöntő...

Maméknál, Anyukámnál All Inclusive ellátásban volt része, mint egy 5*-os hotelben! :)

Szóval bízom benne, hogy bár nyaralni nem tudtunk elmenni és tulajdonképpen semmi különös nem történt (na jó...a szülinapi party az tuti lett!), azért a mindennapi apró élmények és örömök megvoltak.


Lovaglás után a kimelegedett és fáradt banda hazatért tortázni! :)

Bevallom őszintén, hogy nem nyüstöltem, hogy üljünk le tanulni vagy olvasni...lehet, hogy ez nem volt helyes, de olyan boldogan és önfeledten játszott, hogy nem volt szívem berángatni és az asztalhoz ültetni. (Bocsika Aranka néni és Viki néni!) :)

Mindig Vekerdi Tamás jut az eszembe, aki azt mondta, hogy nem akkor lesznek sikeres és boldog felnőttek a gyerekeink, ha már ovis kortól "manager képzőbe" járatjuk őket, hanem ha hagyjuk, hogy boldog és kiegyensúlyozott gyerekek legyenek! Játszani, játszani, játszani....

Na mi ezt a jó tanácsot betartottuk! :)

Összességében tényleg szép volt ez a nyár....de azért

Jó tanulást Kisfiam! :)



1 megjegyzés:

Agnes. írta...

Ugyanezeket vallom en is, a jatekbol sohasem eleg, en meg most is szeretek:)
Latszik a kisfiadon, hogy kiegyensulyozott, vidam gyerek.

Jo tanulast kivanok, itt meg csak jovoheten kezdodik!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...