Egy picit ebből, egy picit abból...karácsonyi fűszermustra III.

Hogy mi köze a szegfűszegnek a szeghez? Kiderül az is a mai fűszermustra során....

Szegfűszeg – a Föld egyik legaromásabb gyógynövénye

A trópusi Afrika 15 - 20 méter magas, meleg és vízigényes fája, amelynek még ki nem nyílt pirosló virágbimbója a szegfűszeg.

A szegfűszeg fáját magról szaporítják. Miután a magoncot kiültették a termőhelyére, az első szegfűszeg szüret a fa 6 - 8 éves korában várható. A virágok képződése kb. az 5. évtől várható, és a fáról évente kb. 75 fontnyi (34 kg) szárított virágrügyet, szegfűszeget lehet leszedni. A rügyeket kézzel szedik a nyár végén, majd télen ismételten, utána napon szárítják.

A tanzániai Zanzibar szigeten termelik a világon a legtöbb szegfűszeget. Madagaszkár és Indonézia ennél kisebb előállítók.
A zsenge állapotban szedett bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, s így kapják meg ismert barna színűket.

A szegfűszegről szóló első utalásokat a keleti irodalomban a kínai Han korszakból találtak, "a nyelv főszere" megnevezéssel. Az udvari népnek a Han dinasztia korában (Krisztus előtti 206 és az időszámításunk szerinti 220 között) szegfűszeget kellett tartaniuk a szájukban, amikor a császár elé járultak. 

A 8. század óta a szegfűszeg az egyik legfontosabb fűszerré vált az európai kereskedelemben. A késői középkorban a szegfűszeget Európában tartósításhoz, ízesítésre és köretekhez használták. 

A 18. században francia kereskedők ellopták a hollandoktól a szegfűszeg fa magjait, hogy így törhessék meg a hollandok fűszerkereskedelmi monopóliumát. 

A szegfűszeg termelése majdnem teljesen Indonéziára korlátozódott, a 17. század elején a hollandok kiirtották a szegfűszeget szinte az összes szigetről, kivéve Amboina és Ternate szigeteket, hogy ezzel hiányt teremtsenek, és fenntarthassák a magas árakat. 

A 18. század második felében a franciák kicsempészték a szegfűszeget Kelet-Indiából és elvitték az Indiai-óceán szigeteire és az Újvilágba, megtörve ezzel a hollandok monopóliumát.

 

A trópusi örökzöld Myrtaceae családba tartozó Syzygium aromaticum (néha Eugenia caryophyllata) fa apró, vörösesbarna virágrügye, már a legkorábbi fűszerkereskedelemben nagy szerepet kapott. 

Úgy vélik, hogy a Molukka-szigeteken, vagy az Indonéz Fűszer-szigeteken volt őshonos fajta. 

Az angol neve - clove - a francia clou szóból származik, melynek a jelentése "szeg".

Kesernyés, kissé égető, erősen aromás izét nagy illóolaj-tartalma adja. A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed.

A szegfűszeg hossza az 1/2 inchtől 3/4 inchig terjedhet (13 - 19 mm). Illóolaj tartalmuk kb. 14 - 20 %, melynek a legfontosabb összetevője az aromás eugenol. A szegfűszeg csípős ízét ennek az olajnak köszönheti, melyet desztillációval ki tudnak vonni a fűszernövényből. 

Ezt a kivont szegfűszeg olajat használják mikroszkopikus metszetek készítésénél, és helyi érzéstelenítéshez fogfájás esetén. 

Az eugenolt használják még csíraölő, fertőtlenítő szerként, parfümökben, szájöblítőkben, a vanillin szintetizálásánál, valamint édességfokozóként és ízfokozóként.

A szegfűszegolaj számos étvágygerjesztő anyagot tartalmaz. 

A szegfűszeg fogfájásra lehet segítség. Magára az egész szegfűszegre harapunk rá a fájó foggal és tartsuk ott. Másik megoldás, ha egy géz- vagy vattadarabra csöpögtetünk 2-3 csepp szegfűszeg olajat és azt rakjuk rá a fájó fogra. De a fogorvost így se tudjuk elkerülni! 

Fertőtlenítő hatása van: fertőző betegségek esetén párologtatni. Nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos bőrfelületek kezelésére borogatás, lemosás formájában alkalmas. Fogkrémekbe is rakják fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt. 

Légúti megbetegedéseknél használjuk, mert fájdalomcsillapító, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő. Köhögéscsillapító hatása van, mert görcsoldó. Jó a hurutoldó hatása, ezért köptetőnek is alkalmazható.

Én legtöbbet főzésnél használom. A gyümölcslevesbe dobok 10-15 szemet, kellemes ízt ad neki. 

Például a rizsfelfújt készítésénél, a rizs főzésénél teszek bele 5-10 szemet.

Kísérletezzünk vele ételeinkbe, italainkba, mert nem csak az íze miatt jó használni, hanem mert emésztésjavító, gyomorerősítő és szélhajtó hatása van.

A szegfűszeg erősen aromás, csípős, átható ízű, nagyon sok ételféleség ízesítésére alkalmas, különösen húsokhoz és péksüteményekhez ajánlható. 

Hogy semmiképpen ne maradjunk recept nélkül, álljon itt egy fincsi Szegfűszeggel tűzdelt sonka receptje, amit itt találtam... 

Hozzávalók:


rendes, hagyományos füstölt sonka
kóla ( mindenki válasszon, hogy piros-fehér, vagy piros-fehér-kék, de ha már bűn ,akkor legyen benne cukor is rendesen! - semmi diet version )


Fogtam a sonka(darabot), lábasba tettem, felöntöttem a Coca-Colával, felforraltam és 3 órán keresztül lefedve, kis lángon forralgattam. A sütőt előmelegítettem 240 fokra és a főzési idő végén a bőrét leszedve, a maradék zsírréteget bevagdalva, belé szegfűszegeket szurkálva és kevés mustárral bekenve, barnacukorral (igen, szerencsére a családtagok épp távol tartózkodtak a konyhától) megszórva még 20 percig kezeltem a sütőben. A leszedett bőrével a sütés idejére beborítottam a húsos végét, mert az a kényszerképzetem támadt, hogy biztos nagyon kiszárítja a
sütő.

A 3 óra főzési idő meghosszabbodik, ha kerekebb, nagyobb átmérőjű sonkánk van, szerintem,ha pedig kötözött, kiló körüli sonkát veszünk, akkor 2 óra is elég lesz.


Az ízén a kólából valami karamelles-édeskés emlék marad, belecseng a szegfűszeg, a mustár csípőssége, a cukor sötét karamellje, és nagyon omlós lesz, gondolom, egy darabig a forralás ellenére is hat a szénsav és a némi foszforsav, a sok titkos összetevőről már nem is szólva.

Szerintem simán az ünnepek alatt is elkészíthető, nem csak húsvétkor....

Az egyik legegyszerűbb karácsonyi dísz, ami nem mellesleg még illatozik is: a szegfűszeggel tűzdelt narancs.

 Ezt gondolom nem kell bemutatnom, sem az elkészítés menetét leírni. 

Aki mégis bizonytalan, annak itt részletesen lépésről-lépésre bemutatja a hölgy, hogy a fenti jópofa  kompozíció hogyan készült el!

Azt hiszem, akinek kisgyermeke van/volt, az tudja, hogy ez az első olyan díszek között van, ami a gyermeknek valódi sikerélmény a nagy karácsonyi készülődésben. 

Amikor már nem érez késztetést rá, hogy lenyelje vagy egyenként az orrába/fülébe, egyéb testnyílásokba dugdossa el a rossz manók elől az apró pici dolgokat, akkor bizony neki lehet ültetni egy zacsi szegfűszeggel és pár szem naranccsal.

A szegfűszeg számomra éppúgy elmaradhatatlan kelléke a karácsonynak, mint a vanília, a fahéj, a narancs, a citrom...már ha gasztronómiai oldalról tekintünk az ünnepre. Jó barátok ők, akik kiegészítik egymást és együtt, egy csapatban hozzák a legjobb formájukat. 

Vannak akik a klasszikus felhasználás hívei és vannak, akik szeretnek újítani. Ám legyen. Az értékükből ez mit sem vesz el.

Bár Én egy kiscit ebben is konzervatív vagyok, a kólában főzőtt sonka tulajdonképpen nem is rossz ötlet...:)

...ha Nigella Lawsonnak jó volt, akkor talán a mi asztalunkon is elfér a klasszikus menü mellett?!

További jó készülődést! ♥