Palántanevelés

Nagyon sok okosságot találtam a neten a palántanevelésről. 

Megosztom veletek is, mert tényleg hasznosnak találom az infókat.

Még annyit fűznék hozzá, hogy tavaly sikerült pár uborka és paradicsom palántát nevelnem a mosókonyhában. Mindig volt kéznél egy spriccelő, amivel folyamatosan nedvesen tartottam először a földet, majd a kis palántokat. Én nem csináltam túl nagy faksznit a föld kérdésből: egyszerűen kevertem egy kis homokot a virágföldbe.

Most hétvégén már nem tudom tovább halogatni a dolgot: muszáj lesz rendet raknom, hogy elférjenek a kis poharak...aztán hajrá! Az idén még több paradicsomot szeretnék nevelni, mert tavaly is rengeteg volt, de mégsem volt elég.. :) Az Én drága kisfiam ugyanis imádja zsíros kenyérrel (és mi is a ház urával!) :))

Akinek egy ici-pici erkélye van, azt már biztatom, hogy legalább a paradicsommal próbálkozzon meg, mert szuperül lehet dézsában is termeszteni: Nekem van ugyan kertem, de a teraszon is neveltem már és nagyon finom volt!

Szóval hajrá!

Neveljünk palántákat az ablakban!

A palántanevelés célja, hogy a viszonylag hosszú tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítsuk. Ha palántanevelés nélkül szeretnék paprikát, paradicsomot, dinnyét, karfiolt, fejes- és kelkáposztát, illetve számos egynyári növényt nevelni, akkor nagyon sok idő telne el addig, mire élvezhetnénk munkánk gyümölcsét.

A palántákat nevelhetjük ablakpárkányon, télikertben, fóliaházban vagy bármely más helyen, ahol elég meleg van és megfelelő mennyiségű fény éri a fejlődő növényeket.

Mibe vessük a magvakat?

Az apró magvú növényeket kisebb edényekbe (tejfölöspohár, műanyag és égetett cserép) vagy kimondottan a célra vásárolt szaporítóládába vethetjük. Bármit is választunk a felsorolt edények közül, az alját feltétlenül ki kell lyukasztanunk. A fölösleges öntözővíz a fejlődő növények rothadásához vezet. A földréteg vastagsága legalább 5-6 cm legyen.

A palántanevelés során sokszor okoz gondot a rosszul megválasztott ültetőközeg. A túlzottan savanyú vagy erősen tőzeges vagy lúgos talajok kedvezőtlenül hatnak a csíranövénykre, ezért az üzletekben kapható általános virágföldek többségükben alkalmatlanok palántanevelésre. Kis mennyiségű palánta megnevelésére a perlites palántaföldek, vagy a,,B” kategóriás virágföldek 10-15 % homokkal kiegészítve használhatók.

A földkeverékbe érdemes foszfor tartalmú műtrágyát is adagolnunk, mivel ez a későbbiekben megakadályozza a palánták megnyúlását. A palántanevelés időszakában nitrogén tartalmú műtrágyát ne használjunk.

Ha otthon készítjük el a palántaföldet, akkor ügyeljünk arra, hogy a földkeverék ne tartalmazzon gyomirtó szerrel szennyezett talajt, illetve beteg növényi maradványokat. Legkedvezőbb az 50-60 % jó minőségű kerti föld, 20-25 % érett istállótrágyával és 10-20 % homokkal keverve.

Csak egészséges és fertőzéstől mentes növényről gyűjtött magot vessünk el! A beteg növényből származó vetőmag az adott fertőzést tovább viszi, károsítva az egészséges növényből származó magvaiból származó palántákat is. Piacon árusított, fémzár nélküli vetőmagot ne vásároljunk! Vetőmag vásárláskor győződjünk meg a mag szavatossági idejéről, lejártáról. A lejárt szavatossági idejű magvak rosszul csíráznak. A szavatossági időt a tasak zárásán szokták feltüntetni.

Vetés és nevelés

A melegigényes palánták neveléséhez, mint a paprika, begónia, zsálya legalább 22-26 C fokos hőmérsékletet kell biztosítanunk.

A magvetés sűrűségét a mag nagysága határozza meg. Minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben kell vetni őket. A kelésig a magok számára meleget, és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a vetést fóliával vagy üveglappal letakarjuk. A kelés után a növénykéknek sok fényre van szükségük. A föld kiszáradására és a túlöntözésre is igen érzékenyek.

Miután kikeltek a kis növények, át kell ültetni őket. Ezt nevezzük tűzdelésnek. A növények többségénél ezt akkor kell elkezdenünk, amikor a sziklevelek már kifejlődtek és az első lomblevelek is fejlődésnek indultak. Tűzdeléskor előre kijelölt sorokba, a növény gyökerének megfelelő nagyságú lyukat készítünk és ebbe helyezzük bele a növényt. A gyökereket úgy kell rögzíteni a földkeverékkel, hogy azok ne legyenek felgyűrődve, mivel ez a későbbiekben akadályozná a növények fejlődését.

A gyorsabban növekvő vagy az átültetésre érzékeny növényeket érdemes olyan edénybe tűzdelni, amelyből a későbbiekben a földlabdával együtt kiültethetjük. Gyorsan növekszik a paprika, a paradicsom, a zsálya, a büdöske és a verbéna. Az átültetésre leginkább a kabakosak érzékenyek (uborka, tök, dinnyefélék, patiszon, cukkini stb.).

 

Kiültetés

Mivel a növényeknek sokáig a legjobb körülményeket biztosítottuk, nem lehet hirtelen kiültetni őket a kertünkbe, szoktatni kell őket a mostohább körülményekhez. Ezt a folyamatot nevezzük edzésnek. Ilyenkor érdemes a kiültetés előtt kirakni őket az erkélyre, napos helyre, majd éjszakára bevinni őket a lakásba, védettebb környezetbe.

A fejeskáposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs magjából lehet februárban palántát előnevelni. Ezeknek ugyanis viszonylag hosszú a felnevelési idejük, ha tehát akkor vetnénk a magjukat, amikor a talaj már kellően felmelegedett, akkor a növények csak későn fejlődnének ki és a termésük nem vagy csak a nyár végén érne be. A palánták nevelésével tehát a tenyészidőt rövidítjük, és területet, munkát takarítunk meg. Néhány zöldségfélét magról és palántáról is fel lehet nevelni; ilyenek az uborka, a cukkini, a patisszon vagy csillagtök, a brokkoli és egyes karalábéfajták. A többi zöldségféle magját állandó helyére vetjük

A káposztafélék palántái a magvetéstől számított hat hét alatt lesznek kiültetésre "érettek", a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visszafelé kell kiszámítani. A fejeskáposzta palántáit április 10-e táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát február végén március első napjaiban van.


ITT  lépésről-lépésre találtok leírást, hogy hogyan lehet otthon szép palántákat nevelni. Illetve van egy szuper kis táblázata a hölgynek, hogy mivel mit lehet/érdemes társítani!