Kedves élmény emléke....

Krúdy Gyula Álmoskönyvében ezt olvashatjuk:  
"Ha álmunkban levendula illatot érzünk, egy kedves élmény emlékét idézzük fel".

Bár Én nem hiszek abban, hogy álmainknak túl nagy jelentősége lenne, a kijelentéssel jelen időben egyetértek. Csak kedves élményeim fűződnek a levendulához.  A levendula nekem a nyár, a vibráló forró levegő, a méhek zümmögése. Úgy érzem egyszerre stimulál és megnyugtat az aromája.
Amíg a képeket válogattam azon gondolkodtam, hogy honnan és mikortól is ered Nálam ez a levendula mánia?

 Nem tudom. 

Fogalmam sincs. 

De tényleg. 

Egyszer csak volt ... itt volt. 

Megéreztem az illatát, megláttam a bájos kis szirmokat és el volt dőlve a sorsom a levendulát illetően. 

A minap nézegettem a kertben a bokraimat és megállapítottam, hogy semmi, de semmi bajuk nem lett a mínusz 20 fokos hidegekben sem. 

Hát nem fantasztikus növény? 

Nem voltak sem betakarva, sem más módon megvédve. Sorsukra, az anyatermészetre hagytam őket és még a legifjabbak is csodásan fejlődnek! 

Már alig várom, hogy az első pár szál virágot leszakíthassam és a friss levendula aromája betöltse az otthonunkat. 

Terveim vannak ismét velük: illatosító párnácskák, levendulás méz fog készülni az idén és persze a cukor elmaradhatatlan, mert már alig-alig van a tavalyiból. Idén szivet szeretnék készíteni, tavaly koszorút fontam belőle. 

Bízom benne, hogy az idén ismét eljutunk a Tihanyi Levendulafesztiválra június 23-án. 

forrás