Útravaló...

      Kipling: Ha...

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
    s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
    de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
    és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
    s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád, 

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
    gondolkodol - becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
    s ugy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
    maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
    silány anyagból építsék azok.

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
    van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
    nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz
    és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
    csak Akaratod int: ,,Kitartani'', 

ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
    királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
    s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
    egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
    és - ami több - ember leszel, fiam.

(Kosztolányi Dezső fordítása)