2011. szeptember 26., hétfő

Karak látogatóban


A minap éjjel kettőkor Fróni gyanútlanul ballag előre a hálóból a toilett felé és mit lát? 
Egy nagy lompos illeg-billeg jobbra -ballra a teraszon! 
Hoppá?! 
Csak nem Karak a róka? 
Villany fel: Karak pedig néz Rám értetlenül: "Mit zavarkolódsz, amikor éppen vadászaton vagyok?" 
Na gondoltam...azért lehet, hogy jobb lenne Neked az erdőben, nem? Nem. Hiába a reflektor fény, hiába tapsolok, hogy szuper, eddig jó vagy, de most már menj odébb...nem izgatja magát. Aztán mégis megunja és elballag komótosan. 
Ráér, messze még a hajnal. Addig még kétszer megkerüli a falut és talán akad egy hízott liba vagy egy tyúk....

Akadt! Délelőtt hallom, a  szomszédnál járt a róka és három szép tyúkot vitt el. :) Hát sikerült a vadászat. Hiába a jó öreg Karak tudja mi a dörgés!

Én is sokat tanultam Karaktól, gyereknevelés terén is....ez a rész az egyik kedvencem:



Kisfaludy Károly: Fogy már a nap melege

Fogy már a nap melege,

kertünkben a cinege.

Csípős szél fúj a mezőn,

róka kullog az erdőn.


Ilyesmi fizimiskája volt a látogatónknak! :)

1 megjegyzés:

otthonzalában írta...

A minap nálunk is járt, de még nem is éjjel! Hanem kora este. A gazda kint pücskörészett (ahogy Somogyban mondják) még a kertben, amikor is tőle kb. 20 méterre jött a fiatal uraság, ő inkább Vuk volt, mint Karak, és ivott a kis tavunkból miután evett néhány almát! Neki azért sikerült elkergetnie kiabálással. De akkor is ijesztő szerintem, hogy már ennyire nem félnek az embertől...
A baromfi ólakat folyton szelektálják felénk is... :(

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...