2011. augusztus 19., péntek

Harmatos reggel

Korán reggel mentem ma hátra a kert végébe megfejni a kecskéket és vmi hasonló ködös, párás kép fogadott...és azt sem mondanám, hogy nem volt ilyen szép, mint Sharon oldalán. Még mindig nem jó a fényképezőgépem,ezért nem tudtam lekapni.
Igenis volt ilyen szép...ahogyan a napsugarak hihetetlen energiával törtek át a felszálló párán....a csendet csak a madárcsicsergés törte meg.
Nyugalom és béke.
Friss és tiszta, de már sejteti a közelgő fullasztó meleget, arra kényszerítve az embert, hogy álljon meg és gyönyörködjön még egy picit a bokrok ágai közt feszülő pókhálókban, a fű levelein csücsülő vízcseppeken megcsillanó fényben.
 Nem tudod megállni, hogy ne simogasd végig a füvet, a leveleket és érezd a saját bőrödön a harmatcseppeket....hát így kezdődött a mai napom. :)
Remélem a folytatás is ilyen lesz! :)

3 megjegyzés:

Erdős Éva írta...

Kedves Fróni!
Én még szoktam mezítláb a reggeli harmatos fűben sétálgatni. Korán kelő vagyok, minden csendes, s olyan jóleső érzés, amikor szinte simogatja a harmat a talpam. Úgy szeretem simogatni a lábujjaimmal a füvet. A múltkor Andriska unokám is utánam jött.Kipróbálta, s azt mondta:Mami ez olyan, mintha a puha felhőkön járnánk! Egyszerűen élvezte!
Ne nevess ki érte:), de nekem ez örömöt okoz!

Katalin írta...

ezek nélkül a hangulatok nélkül az élet csak egy gépzakatolás lenne...

Fróni írta...

Kedves Éva! Eszembe sincs kinevetni Téged! Jól teszed...abba ne hagyd!
Kedves Katalin! Igazad van...ezek a pillanatok is azok, amikor az ember érzi, hogy ember és nem biorobot!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...