2013. március 28., csütörtök

Nagycsütörtök


Dsida Jenő
Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek,
s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem
a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt, és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indul
végzetes földön, csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis, szembe sorssal,
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek.
A sűrű füst, mint roppant denevérszárny
legyintett arccul.
Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem. Szerettem volna
néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt....
Péter aludt, János aludt, Jakab aludt,
Máté aludt, és mind aludtak....
Kövér csöppek indultak homlokomról,
és vigicsurogtak gyűrödt arcomon....





3 megjegyzés:

Monika írta...

Csodálatos verseket írt Dsida! Ezt érezhette Jézus...A festmény is gyönyörű! "Példát adtam nektek..."--igyekszem...

Zsuzsa írta...

Áldott készülődést!

MrsYarnart írta...

áldott, szép húsvétot kívánok!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...