Egy csésze teát? - I.rész

Mivel nagy kedvelője vagyok a teának, ezért egy rövid sorozatot indítok a teáról, amelyben a kultúrtörténetétől a teasüteményekig megpróbálom bemutatni Nektek ezt a finomságot. Abszolút a teljesség igénye nélkül teszem ezt, hiszen olyan sokféle tea és annak oly sok féle elkészítési technikája létezik már, és egyébként is a világhálón annyi infó van fent, hogy lehetetlen lenne egy amatőrnek túl sok okosságot vagy újdonságot leírni ebben a témában. Inkább csak kedvcsinálónak szánom.

Bevallom, és az ínyencek most nyugodtan megbotránkozhatnak, Én a hagyományos „magyar módra” elkészített (cukros-citromos) teát szeretem és iszom nap, mint nap. Próbáltam az angolos verziót, a zöld teát és még sokfélét, de Nekem akkor is azok az ízek jönnek be, amiket gyerekkoromtól megszoktam. Emlékeztek ugye a papírzacsis Konzum teafűből a zománcos lábosban készült teára, ami olyan szép barnára befogta a lábost? Persze ma már Én is előnyben részesítem a filteres megoldást és azt isszuk kis családommal.

Mint oly sok mindenből - pl. a bor vagy pálinka fogyasztásból - ebből is igyekeznek menő és divatos dolgot csinálni, jó sok pénzért, óriási marketinggel eladni a fogyasztóknak az extránál –extrább teákat, Én mégis maradok a hagyományos teafőzési szokásaimnál. Ettől függetlenül érdekesnek találom és ha alkalmam van rá kipróbálom az újdonságokat, de a végén mindig visszatérek a régi, jól bevált teámhoz és ízekhez…

Említést teszek majd a gyógyteákról is, amelyekről tudom, hogy erősen megoszlanak a vélemények. Vannak olyanok, amelyeket rendszeresen használok és mint kisgyermekes anyuka előnyben részesítek bizonyos gyógyszerek előtt. Szerintem igenis használnak és ha nem, akkor még mindig nem ártottam vele annyit, mint sok szintetikus készítménnyel.

Persze a végén láttok majd csini, gusztusos teafőzési kellékeket is, mert ezekből is kimeríthetetlen választék van szerte a világon.

Ennyi bevezető után nézzük, hogy tulajdonképpen mi is az a tea?

A teacserje

A teacserje a Cameliák családjába tartozó, örökzöld növény. Ezen belül két olyan fő fajtát különböztetünk meg, amelyekből tealevelek nyerhetők: a Camelia Sinensis azonos nevű, azaz Sinensis-típusát, illetve a Camelia Sinensis Assamicát.

A Camelia Sinensis, amelyet más néven kínai teának is neveznek, legfeljebb 3–4 méter magasra nő. Ez a fajta jól tűri az alacsony hőmérsékletet, levelei pedig átlagosan 4–8 centiméteresek. 

A Camelia Sinensis Assamica ezzel szemben különleges hajtásokat hoz, és fa-méretűvé, akár húszméteressé is megnőhet. Hogy a betakarítást megkönnyítsék, mindkét fajtát vissza kell nyesni kb. 125 centiméteres magasságra.

Trópusi vagy szubtrópusi éghajlat, azaz 10 és 30 Celsius fok közötti hőmérséklet és termékeny, humuszos talaj a feltétele a teacserje optimális növekedésének.

A teát leggyakrabban hegyoldalakra telepítik. Az ültetvények fekvése nagyban befolyásolja a tea minőségét: minél magasabban fekszik az ültetvény, annál jobb lesz a tea minősége.

Tea szüret

A teacserjéket körülbelül négyéves korukban lehet először szüretelni. A levelek letépése kézzel történik és igen intenzív munkát igényel. Néhány területen, ahol kevés munkaerő áll rendelkezésre, a hagyományos kézi szedést gépekkel próbálják kiváltani. Az ily módon szüretelt tea minősége jelentősen csökken.

A tea szedésének több módja ismert: van standard szedés, amikor csak két levelet és egy rügyet tépnek le, közepes szedés (három levél és egy rügy) és nyers szedés, amikor a letépett száron négy levél és egy rügy van. Minél finomabb a szedés, annál jobb minőségű lesz a tea. A magasabban fekvő ültetvényeken, ahol egyébként is jobb minőségű teák teremnek, minden esetben a finomszedést alkalmazzák. A teacserjék hosszú életű növények. Az Assamica átlagosan negyven évig, a Sinensis pedig akár száz évig is hozhat termést.

A tea összetétele

A tea természetes készítmény, amelyből kizárólag víz hozzáadásával készíthető élénkítő és frissítő hatású ital.

A tea legfontosabb összetevőinek elnevezése körül általában nagy zavar van. Különféle fogalmak ugyanazt az alkotóelemet takarják, pl. a „tannin” és a „polyphenolok”.

Polyphenolok (tanninok)

A tannin a régebbi elnevezés. Ezt használták korábban minden egyes növényi anyagra, amelyet nem tudtak egyértelműen kimutatni. Amikor már egyre többet lehetett tudni ezeknek a növényi anyagoknak a struktúrájáról és a tulajdonságairól, akkor terjedt el a „polyphenolok” kifejezés. A polyphenolok természetes anyagok. A feketetea feldolgozása során oxidálódnak és tulajdonképpen ezek a felelősek a fermentált tea jellegzetes színéért és íz hatásért. A zöld és a feketeteában egyaránt találunk polyphenolokat. Hogy mennyit, az függ a tea minőségétől, továbbá a forrázás idejétől és módjától. Egy liter tea átlagosan 0,9 g polyphenolt tartalmaz.

Koffein

A tea éppúgy mint a kávé, természetes koffeint tartalmaz. Ez okozza a központi idegrendszerre kifejtett enyhe stimuláló hatást és ennek köszönhető a közismerten frissítő, élénkítő hatás. Hogy egy adag tea mennyi koffeint tartalmaz, azt sokban befolyásolja a levelek nagysága és a tea elkészítési módja. Egy csésze jól elkészített feketetea koffeintartalma csak 30–40%-a egy hasonló adag kávéénak. A teában található koffeint gyakran teinnek is nevezik.

Fluor

Egy csésze teában körülbelül 0,25 milligramm fluor található. A fluorról közismert a fogakra kifejtett jótékony hatása. A napi fluorszükségletünk kb.1,5 és 4 milligramm között van. A teafogyasztással tehát hozzájárulhatunk a fluorszükségletünk fedezéséhez.

A tea fajtái

A tea minősége nagyon sok tényezőtől függ: a termelő ország éghajlatától és talajviszonyaitól, az ültetvény fekvésétől és adottságaitól, a szüretelés finomságának módjától, a szállítástól és a tárolástól. A tea szüretelésének ideje is minőségi és ízbeli különbségeket idézhet elő. És végül a keverés módja és a csomagolás milyensége is meghatározza, hogy milyen tea kerül a fogyasztó csészéjébe.

Különféle csoportosításokat és elnevezéseket használnak, de mindig az eredet a meghatározó. A teás dobozok csomagolásán is legtöbbször erre utal a név. Gyakran a keverékben legjellemzőbb elemként szereplő tea termőhelyéről kapja a nevét a többféle teát tartalmazó termék.

A világ legfontosabb teatermelő országai

India

Assam

Az észak-indiai Assam a maga kétezer teacserjéjével az egyik legjobb tea-termőterület a világon. Az innen származó tea erős, testes ital, jellegzetes karakterrel és sötét színnel.

Darjeeling

A hegyvidéki Darjeeling területe 2000 méter magasan fekszik, a havas Himalája-hegység lábánál. A hűvös és párás klíma és a magas fekvés kombinációjának, a talaj és a levegő jó minőségének köszönhetjük a kitűnő Darjeeling teákat. Ezt a teát gyakran a teák királyának is szokták nevezni. Az ültetvény hegyvidéki fekvése miatt azonban lerövidül a szedési idő, amely csak áprilistól októberig tart. A Darjeeling tea kevésbé erős, mint az Assam.

Nilgiri

Az India legdélibb pontja, az 1500 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Nilgiri-hegység ideális termőhely. A szüret itt egész évben zavartalan. A Nilgiri-hegységből származó teák ízletesek és frissek, zamatuk pedig egészen lágy.

Kína

Tizennyolc teatermelő vidékén változatos teafajtákat szüretelnek. Ez az iparág Kínában még mindig az állam kezében van. A gazdag választékban szerepel egyebek között

a zöld tea, a félig fermentált tea (úgynevezett „szűztea” vagy olong), és persze a hagyományos feketetea is. A kínai teák karaktere is éppen ezért nagyon változatos, a virágillatú teáktól (jázmin) a gyógyteákon át az egészen karcos és erős teákig. 

Srí Lanka (Ceylon)

A teljesen sík területen fekvő Srí Lankában a legjobb teákat június vége és szeptember eleje között szüretelik a keleti országrészben, illetve február elejétől március közepéig

a sziget nyugati oldalán. A keleti országrészben található Uva. A száraz szél, amely júniustól szeptemberig Uva irányában fújdogál, különlegesen finom aromát és ízt ad Uva teájának. A nyugaton fekvő Dimbulának augusztusban és szeptemberben a monszunnal kell megküzdenie. Itt a legjobb teákat a száraz hónapokban, januárban és februárban szüretelik. Ezen a területen 1870-ben tértek át a kávé termesztéséről a teára. A Ceyloni teáknak különlegesen szép színe, remek illata és zamata van.

Indonézia

A legfontosabb teatermelő szigetek Jáva és Szumátra. Jáváról színes, illatos, finom teák érkeznek. A szumátrai tea gyakran kissé fémes ízű és gyengébb minőségű.

Japán

Japánban csak zöld, nem fermentált teát termelnek. A japán teagyártás termékét szinte kizárólag országon belül fogyasztják, hiszen Japánban még mindig óriási hagyománya van a teázásnak.

Afrika

Az afrikai teatermelés csak a huszadik század elején kezdődött. A legfontosabb termelő országok Kenya, Tanzánia és Malawi. Kenyában erős színű és aromájú teákat termesztenek, amelyek leginkább az Assami teához hasonlítanak. A két másik ország teája lényegesen gyengébb minőségű, kevésbé karakteres és erős.

Dél-Amerika

Dél-Amerika legfontosabb teatermelői Brazília és Argentína. A legtöbb dél-amerikai teának semleges karaktere van és feltűnően világos színe.

A levelek nagysága

A levelek nagysága alapján a következőképpen csoportosítjuk a teákat: leveles tea, darabos tea és teaőrlemény. A leveles és darabos teákat elsősorban zacskós vagy dobozos csomagolásban forgalmazzák, és ezeket kicsit hosszabb ideig kell forrázni (6-8 percig). A teaőrleményeket filteres teaként dolgozzák fel, amely rövidebb idő alatt elkészíthető (3-4 perc).

Leveles tea

A leveles tea legfontosabb típusai a Flowery Orange Pekoe (FOP) és az Orange Pekoe (OP). Ezek esetében a tea a szárból és a legfelső levelekből készül.

Darabos tea

A darabos tea a még zöld levelek hengerlésével készül. A hengerlési eljárás közben összetöredező leveleket fajta szerint csoportosítják. A legfontosabb fajták a Flowery Broken Orange Pekoe (FBOP) és a Broken Orange Pekoe (BOP)

Teaőrlemény

A teaőrlemény a leggyakrabban használt tea. Ez egészen apró darabkákból áll, amelyeket a tealevelekből nyernek. A teaőrlemény gyorsan kiadja színét és ízét, éppen ezért ez a legalkalmasabb filteres tea készítésére.

Feldolgozás

A legtöbb tea, amelyet mi fogyasztunk, hagyományos feketetea-eljárással készült, tehát fonnyasztással, hengerléssel, fermentálással és szárítással. De léteznek egyéb eljárások is, amelyekkel teát dolgoznak fel.

Zöld tea

A zöld teát egyáltalán nem fermentálják. A frissen leszedett leveleket csak fonnyasztják és szárítják. Ezáltal a tea megőrzi zöld színét és az íze is teljesen más lesz, azaz lényegesen fanyarabb. Zöld teát elsősorban Japánban és Kínában fogyasztanak. A zöld tea a keleti kultúrák szerint igen jótékony hatással van az egészségre.

Szűztea vagy Oolong

A szűztea félig fermentált tea, amelyet elsősorban Kínából és Tajvanból ismerünk. A szűztea minden esetben leveles tea, amelyet sohasem tesznek ki a hengerlés folyamatának. Míg a fermentálás ideje a fekete teánál négy óra, a szűztea esetében csak kettő. A levelek zöldesbarna színűek, a belőlük készült tea pedig némiképp gyümölcsös ízű, világos, narancsosbarna ital.

A világ teatermelésének mintegy 98 százaléka feketetea, a fennmaradó két százalék pedig zöld tea és szűztea.

Jázmintea

A jázmintea egy speciális kínai fajta, amelyhez a fermentálás során jázminaromát adnak. Ez a jázminaroma azután csodálatos illatot és ízt ad a teának. Kitűnő jázmintea például a Pickwick Earl Grey Blossom.

Lapsang Souchong

A Lapsang Souchong egy igen híres teafajta, amely fakéreg hozzáadásával készül, egyébként pedig a kínai Fujian tartományból származik. Ennek a teának erős, szinte füstös íze van. Hasonló, de kevésbé ismert kínai teafajták a Keemun és Yunnan.

Witpunt (Fehérpont)-tea

A Witpunt teát a még virágzás előtt álló cserjék leveleinek leszedésével és szárításával nyerik. Az összetekert bimbózó levelek ezüstös színűek, a belőlük készült tea pedig igen világos, szinte szalmaszínű lesz. Ezt a teát csak korlátozott mennyiségben gyártják, főként Kínában és Srí Lankában és leginkább csak a teakeverékhez használják, hogy a fekete tea leveleit kissé világosítsák az ezüstös tealevél darabkák.

Gunpowder (puskapor)

Gunpowdernek nevezik a durva állagú zöld teát, amely fiatal levelekből és a szárakból készül, egyszerű hengerléssel. Ez a tea leginkább lőporszemcsékre emlékeztet. Leforrázva azonban kitűnő, erős és fanyar ízű italt kapunk belőle.

Keverékek

A teakeverékek legtöbbször a legnagyobb arányban felhasznált tea származási helyéről kapják elnevezésüket, mint például a Ceylon tea, esetleg az ajánlott fogyasztási időről, pl. Breakfast azaz Reggeli tea, vagy éppen személyekről, mint pl. Earl Grey.

Angol keverék vagy más néven Angol Reggeli tea

Ez egy hagyományos és igen népszerű, elsősorban feketeteából álló keverék, erős, testes ízzel.

Ceylon

A ceyloni keverék világos, kevésbé erős, de igen jóízű tea, amely elsősorban Srí Lanka (korábban Ceylon) legkedveltebb teafajtáiból áll.

Earl Grey

A legendák szerint, Grey második grófja, aki a XIX. század elején Anglia miniszterelnöke volt, ajándékba kapta ezt a keveréket egy kínai diplomáciai látogatás alkalmával. Az Earl Grey tea egy speciális teakeverék, amely kínai teákból készült, bergamottolaj hozzáadásával. Az Earl Grey teakeverék más feketeteákat is tartalmaz.

Az ötórai tea a kora esti angol vacsora elnevezése, ahol különféle szendvicseket és aprósüteményeket szolgálnak fel. Ezt a szokást, vagyis az ötórai teát Anna Bedford grófnőnek köszönhetjük. A tizenkilencedik század elején Angliában az úri házakban, azaz a jobb körökben egy órakor ebédeltek és este kilenc órakor vacsoráztak. Bedford grófnő viszont kissé sokallta a két étkezés közötti, meglehetősen hosszú időt. Így 1840-ben egy szép napon délután öt órakor csöngetett a személyzetnek, teát, szendvicset és süteményt kért. Barátnői, akik éppen látogatóba érkeztek hozzá, annyira kellemesnek és ötletesnek találták ezt a dolgot, hogy hamarosan ők is kipróbálták. Nemsokára aztán egész Nagy-Britanniában elterjedt az ötórai tea divatja.

A délutáni teázás Angliában helyenként már egészen komoly étkezéssé vált, a tea mellé olykor sült szalonnát, tojást, sült krumplit és tőkehalat is tálalnak .

Ízesített teák

Az ízesített teafajták azóta léteznek, amióta a teakeverékeket aromákkal dúsítják. Ezek az aromák a gyümölcsök levéből, héjából, húsából készülnek. Az aromákat csak nagyon finom teaőrleményekkel lehet keverni. Először a gyümölcsadalékokat is szemcsésítik, majd ezután adják hozzá a szintén aprított tealeveleket. Fontos, hogy a tealevelek nagyjából ugyanakkorák legyenek, mint az aromarészecskék, mert csak így lehet intenzív ízű ízesített teát előállítani. Minden típusú teából, fekete, zöld, és szűzteából is lehet ízesített, aromatizált változatot készíteni.

Gyógynövényteák

A hagyományos gyógynövényteák nem tartalmaznak igazi tealeveleket. A „tea” elnevezést ezért nem az összetételéről kapta, hanem az előállítási folyamatról. A gyógyteákat ugyanolyan módon készítik, mint a feketeteát.

Ezeket a teákat különféle gyógynövények egyes részeiből nyerik, a leveléből, a szárából, a virágából, vagy a gyökeréből. Ezeknek a teakeverékeknek gyakran adnak különleges elnevezéseket, amelyek igazából a fogyasztás ajánlott időpontjára, vagy módjára vonatkoznak.

Folyt.köv.

Képek forrása