Egy csésze teát? - IV.rész

A tea és az egészségünk

A teát mindig is fontosnak tartották az egészség szempontjából. Már egészen korai említésekor rengeteg pozitív, gyógyító hatást tulajdonítottak neki. A tizenhetedik században főként a gyógyszertárakban lehetett kapni és orvosok írták fel, mint gyógyerejű italt. Ez a gyógyhatás, amelyet a teának tulajdonítottak, persze csak részben igaz, az viszont biztos, hogy a tea rendszeres fogyasztása hozzájárul az egészséges életmód kialakításához.

A tea magában a legegészségesebb. Tej, citrom vagy cukor nélkül, és szinte kalóriamentes. A sok tea fogyasztása jó hatással van a bőrre és az egész vízháztartásra.

Az egészséggel kapcsolatban leggyakrabban mégis a polyphenolokat emlegetik. Ezek a természetes anyagok antioxidánsokban nagyon gazdagok.  Az antioxidánsok pedig igen fontosak a krónikus betegségekkel szembeni ellenállóképesség fejlesztése szempontjából. Az antioxidánsok lekötik a szervezetben található szabad gyököket, amelyeket a különféle káros hatások, dohányzás, stressz, mérgező anyagok és hasonlók okoznak. A tea rendszeres fogyasztása feltölti szervezetünket megfelelő mennyiségű antioxidánssal és a polyphenolok így segítenek megőrizni egészségünket.

A legegészségesebb teának a japánok és a kínaiak nyomán mégiscsak a zöld teát tartják, lassan már az európai országokban is. Az említett ázsiai országokban ugyanis naponta négy vagy még annál is több csésze zöld teát fogyasztanak az emberek, s ez segít megőrizni általános erőnlétüket és jó egészségüket. A feketetea jótékony hatásáról elterjedt általános régi vélemény ezért az elmúlt években kissé háttérbe szorult.

Gyógyteák

Mielőtt a különféle gyógyhatású növényekből készült recepteket elolvassátok engedjétek meg, hogy személyes tapasztalataimról ejtsek pár szót. Kisfiamnál többször használtuk kisbaba kora óta a kamilla teát, aminek szerintem külön fejezetet lehetne szánni, mert annyira jó! Kezdtük azzal, hogy újszülött korában az egyik szemén elzáródott a könnycsatornája, ami miatt naponta masszíroztam óvatosan a kis szemét ill. kamilla teával mosogattam. Tettem a fürdővizébe is, bár vigyázat szárítja egy picit a bőrt, de ezt a finom mandulaolajas masszázzsal azonnal kezeltük! J

Kisfiam elég szorulásos volt, ezért már újszülött kortól kortyonként adtam neki naponta egy kis cukros kamillát (igen jól olvassátok cukorral) és a vegyes táplálkozás bevezetéséig bizony segített az emésztésén. Ezenkívül ha megfázott a belső használat mellett mindig gőzöltünk kamilla felett és azonnal megnyíltak a légutak. Ezek csak példák arra, amit magam próbáltam ki és valóban hasznosnak is bizonyultak. A mai napig ha megfázik kéri, hogy a fürdővizébe öntsek egy jó adag erős kamillateát, mert egyszerűen megnyugtatja és segíti a légzésben.

Kicsi kezével sokszor belekent a szemébe mindenfélét, ami miatt begyulladt a szeme, ezeket a kis fertőzéseket mindig kamillás borogatással szüntettük meg.

De említhetném még a hagymateát, kakukkfű teát a köhögés csillapításra, a menta teát szintén a légutak tisztítására, gyomorbántalmakra. A hársfa tea megfázásra kiváló!

A másik tapasztalatunk a gyógyteák hasznosságáról és hatásáról a férjem vesebetegsége idején került előtérbe. Egy születési rendellenesség miatt egy nagyon komoly veseműtéten esett át, ami után kapott egy ún. iatrogén fertőzést. Többszöri antibiotikumos kezelés ellenére állandóan baktériumok voltak a vizeletében és vissza-visszatért a lázas, fertőzéses állapot. Egy idős urológus orvos aztán megtalálta a megoldást, amit a mai napig nagyon köszönünk! Vizelet savanyító port és egy teakeveréket írt fel, amihez megvettük a gyógynövényeket és otthon Én kevertem össze a megfelelő arányban. Na ez a kettő együtt meghozta az eredményt és hosszú hónapok kínlódása után, pár hét teázással sikerült kiírtani a húgyutakból a baktériumokat.

Egy szó mint száz: mielőtt szintetikus készítményekhez nyúlok, még a baj kezdetén igyekszem megoldani gyógyteák vagy gyógynövény tartalmú cseppek, krémek használatával a kisebb bajokat és az esetek többségében bizony a szervezet öngyógyító tevékenységét támogatva a gyógyulás útjára lépünk.

Akácvirág (acacianae flos) Köhögéscsillapító és enyhe hashajtó. Az 1-2g akácvirágból készült forrázatot egész napra elosztva fogyasszuk. Kellemes ízû szörp készíthetõ belõle.

Aranyvesszõfû (solidaginis herba) Vizelethajtó, görcsoldó és gyulladáscsökkentõ. Húgyúti fertõzések, vesekõ, vesehomok esetén hatékonyan alkalmazható. Napi dózisa 6-12g. Használatánál ügyelni kell a fokozott folyadékbevitelre.

Ánizstermés (anisi fructus) Simaizom-görcsoldó, köptetõ és antibakteriális hatású. Szoptatós kismamáknál a tejelválasztást fokozza. Forrázatot készítsünk belõle. Napi dózisa 4-5g.

Bodzavirág (sambuci flos) Lázas betegségeknél izzasztó, valamint váladéktermelést serkentõ hatású. 3-4g akácvirág 150 ml vízzel készült forrázatát napjában többször, fõleg délután fogyasszuk. Kellemes ízû szörp készíthetõ belõle.

Boróka-tobozbogyó (juniperi galbulus) Vizelethajtó és étvágyjavító. Gyógyteaként önmagában nem használatos, de teakeverékek fontos összetevõje, és kedvelt fûszer is. Illóolaj-tartalma miatt fürdõadalékként és reuma elleni bedörzsölokben is alkalmazzák. Napi dózisa 2-10g.

Borsosmentalevél (menthae piperitae folium) Belsõleg alkalmazva epehajtó, görcsoldó, szélhajtó hatású. Forrázatát epegörcsnél, felfúvódáskor eredményesen alkalmazhatjuk. Kockacukorra csepegtetve, étkezés elõtt fogyasztva illóolaja is ugyanilyen hatásos. Mentoltartalma miatt külsõleg alkalmazva husít. Inhalációs célokra is alkalmazható orrnyálkahártya- és felsolégúti hurut esetén.

Cickafarkfû (achilleae herba) Gyulladáscsökkentõ és görcsoldó. Kismedencei gyulladások esetén ülõfürdõ-adalékként nagyon jól alkalmazható. A gyomor és a béltraktus gyulladásakor teaként fogyasztható. Napi dózisa 2-4g.

Citromfû (melissae folium) Nyugtató, szélhajtó és antivirális hatású. Teaként ideges alvászavarok ellen és szélhajtóként is fogyasztható, övsömörre pedig borogatást készítenek belõle. Napi dózisa: 2-5g

Csalánlevél (urticae folium) Belsõleg enyhe vízhajtóként használatos, bronchitis és köszvény esetén is jó hatású. Külsõleg rosszul gyógyuló sebek, fekélyek borogatására alkalmas. Klorofil, A-, C-, K-vitamin és pantoténsav tartalma miatt hajszeszeknek és egyéb hajápoló készítményeknek is hatékony összetevõje. Napi dózisa 8-12g.

Csipkebogyó (cynosbati fructus) Vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt megfázásos betegségek megelõzésére alkalmas. Áztatással készítsünk belõle kivonatot. Napi dózisa 6-10g. A Herbária a csipkebogyó magozott változatát csipkehús néven forgalmazza formájában.

Diófalevél (juglandis folium) Erõs összehúzó hatása van, emiatt makacs borbetegségekben fõleg külsõleg, de terápia-kiegészítõként belsõleg is alkalmazzák.

Ezerjófû (centaurium minus) Javítja az étvágyat, serkenti az epemûködést, fokozza a bélmûködést. Svédcseppek elengedhetetlen tartozéka, a likõripar kedvelt alapanyaga.

Édesgyökér (liquiritiae radix) Köptetõ és bevonó anyagokat tartalmaz; az utóbbi tulajdonságának köszönhetõen védi a gyomor nyálkahártyáját. Alkalmazásának időtartama 4-6 hét. Napi dózisa 5-15g.

Édesköménytermés (foeniculi fructus) Gyomor- és bélgörcsoldó, szélhajtó és köptetõ hatású. Forrázatot készítsünk belõle. Napi dózisa 5-7g.

Fagyöngy fehér (visci stipes) Vérnyomásszabályzó, és eredményesen alkalmazható a daganatos sejtek képzõdésének gátlására is. Általában gyógyteakeverékek alkotójaként szerepel. A sárga fagyöngy, más néven fakín nem használható! Napi dózisa 2-4g.

Fehérárvacsalán-fû (lamii albii herba) Köptetõ és gyulladáscsökkentõ hatású, ezért légúti, gyomor- és bélgyulladások esetén alkalmazzák. Fehér folyás esetén ülõfürdõ készíthetõ belõle. Napi dózisa 1,5-5g.

Fehérürömfû (absinthii herba) Étvágytalanság, elégtelen emésztés esetén, étkezések elõtt ajánlatos a teáját fogyasztani. Napi dózisa 2-3g.

Fodormenta levél (menthae crisp folium) Emésztést segítõ, étvágyjavító, epetermelést fokozó, szélhajtó. Gyomorbántalmak, rossz emésztés, valamint megfázás okozta hasmenés esetén alkalmazható. Fûszerként is használatos. Napi dózisa 1-2g.

Galagonyatermés (crataegi fructus) Idõs korban javítja a szívizom anyagcsere folyamatait és vérellátását. Jót tesz ideges szívpanaszok és gyógyszeres kezelést nem igénylõ ritmuszavarok esetén (kardiotonikum). Enyhe nyugtató hatású is. Kúraszerûen kell alkalmazni, napi dózisa 2-5g.

Galagonya virágos hajtásvég (crataegi summitas) Elõnyösen hat a szívizom vérellátására, jól alkalmazható ún. ideges szívpanaszok, illetve gyógyszeres kezelést nem igénylõ szívritmuszavarok megszüntetésére. Enyhe nyugtató. Napi dózisa 3-5g, forrázatot készítsünk belõle.

Ginseng gyökér (ginseng radix) Erõsíti a szervezet anyagcsere folyamatait, ezáltal javítja a fizikai és szellemi teljesítõképességet. Fokozza az éberséget, a koncentráló- és emlékezõképességet. Napi dózisa 0,1-0,5g.

Gyermekláncfû gyökér (taraxaci radix) Vízhajtó, epehajtó, étvágyjavító hatású. Áztatással készítsünk belõle kivonatot. Napi dózisa 4-6g.

Hársfa-virág (tiliae flos) Izzasztó, köhögéscsillapító. Lázas betegségekre, légúti gyulladásokra alkalmazható. Forrázatát mézzel ízesítve, naponta többször, de fõleg a délutáni órákban fogyasszuk. Napi dózisa 3-6g.

Kakukkfû kerti (thymi herba) Köptetõ és oldja a légúti görcsöket. Fõzetként naponta négy-öt alkalommal 1-1 csésze fogyasztandó belõle. Külsõleg alkalmazva a köszvényes fájdalmakat csillapítja. Napi dózisa 4-6g.

Kamillavirágzat (chamomillae flos) A legelterjedtebb gyógynövény hazánkban. Gyulladáscsökkentõ, görcsoldó, antibakteriális, sebgyógyulást elõsegítõ, hámosító hatása miatt széles körûen használják külsõleg és belsõleg egyaránt.

Napi dózisa 3g, készíthetünk belõle fõzetet és forrázatot is attól függõen, hogy hogyan akarjuk alkalmazni.

Katángkórófû (chicorii herba) Étvágyjavító és epehajtó hatású. Pörköléssel kávépótszer is készíthetõ belõle. Napi dózisa 3g.

Kálmosgyökér-törzs (calami rhizoma) Aromás keserûanyag-tartalma miatt javítja az étvágyat, segíti az emésztést. Forrázatot készítsünk belõle. Napi dózisa 4-5g. Védett növény.

Kisvirágú füzikefû A negyven év feletti férfiak nagy részének van prosztatával kapcsolatos panasza. Sokan szemérmességbõl nem beszélnek ezekrõl, ezért nem is fordulnak orvoshoz. A prosztata megnagyobbodás nehéz vizelés, vagy akár szexuális problémák elõidézõje is lehet. A kisvirágú füzikefû a népgyógyászatban már régóta bevált gyógynövény, hatásosságát népgyógyászati megfigyelések igazolják, és a növénybõl izolált hatóanyagokkal végzett vizsgálatok is alátámasztják az eredményességét. Enyhíti a kellemetlen tüneteket a betegség kezdeti szakaszában, késõbb pedig a gyógyszeres kezelés hatékony kiegészítõje. Teakészítés: 1 filtert 1,5 dl forró vízzel leöntünk, majd 10 percig állni hagyjuk. Naponta 1-2 alkalommal fogyasztjuk.

Komló toboz (lupuli strobuli) Nyugtató és antibakteriális hatású. Nyugtatóként alvászavarok esetén alkalmazzák. Forrázatát naponta kétszer, fõleg lefekvés elõtt ajánlatos fogyasztani. Napi dózisa 1-3g.

Koriander termés (coriandri fructus) Étvágyjavító, enyhe bélgörcsoldó hatású. Napi dózisa 3g. Illóolajtartalma miatt illatszerek és likõrök gyártásánál is hasznosítják.

Körömvirág fészek (calendulae flos) Gyulladáscsökkentõ, görcsoldó, hámregeneráló. Teaforrázatát belsõleg gyomor, nyombélfekély kezelésére, valamint a szájnyálkahártya, toroknyálkahártya öblögetésére használják. Külsõleg nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, aranyér kezelésére, de borogatószerként is kiváló.

Kukoricabibe (maydis stigma) Vizelethajó hatása miatt vizeletürítési problémák és vesekõképzõdésre való hajlam esetén javallt. Fõzetét naponta többször lehet fogyasztani. Napi dózisa 4-5g.

Kutyabengekéreg (frangulae cortex) Kíméletes hashajtó. Hatóanyagai fokozzák a víz- és elektrolit-kiválasztást a vastagbélben, ezáltal pedig növekszik a széklet mennyisége és a bélmozgás. Napi dózisa 20-30mg hatóanyagnak megfelelõ drogmennyiség.

Lepkeszegmag (foenigraeci semen) Antidiabetikus és koleszterinszint csökkentõ hatású. Főzetet kell belõle készíteni. Napi dózisa 6g.

Levendulavirág (lavandulae flos) Nyugtató, epehajtó és epeműködést szabályozó hatású. Napi dózisa 1-2 g, a forrázatot este, lefekvéskor fogyasztva kellemesen nyugtat, oldja a feszültséget. Gyomorpanaszok esetén 1-2 csepp illóolaját kockacukorra csepegtetve fogyasszuk. Fürdőadalékként reumás panaszokra is kiváló, de a sebgyógyulást is segíti.

Macskagyökér (valerianae radix) Nyugtató, feszültségcsökkentõ hatású forrázatát naponta 2-3 alkalommal, foleg elalvás előtt fogyasszuk. Napi dózisa 9-15g.

Majoranna (majorannae herba) Étvágyjavító, bélgörcsoldó, szélhajtó hatása miatt teakeverékek kedvelt alkotórésze, de önállóan is fogyasztható. Napi dózisa néhány gramm. Antivirális hatása miatt toroköblögetõ szerekben használják.

Martilapu levél (farfarae folium) Befedi és védi a gyulladt nyálkahártyát (bevonószer), csökkenti a köhögési ingert. Légúti gyulladásoknál a hígabb váladékot fellazítja, megkönnyíti a köhögést. Napi dózisa 4-6 g; ebbõl hideg vagy langyos vizes áztatással készítsünk kivonatot. Egy hónapnál tovább ne alkalmazzuk folyamatosan. Terhesek, szoptatós anyák nem fogyaszthatják.

Mályvalevél (malvae sylvestris folium), másként papsajtlevél. Köhögéscsillapító; felsõ-légúti hurutok, száraz köhögés esetén bevonja a nyálkahártyát, és így csökkenti a köhögési ingert. Nyálkahártya-bevonó tulajdonsága miatt gyomor- és bélgyulladások esetén is kedvezõ hatású. Hashajtóként is alkalmazzák. Egész napra elosztva, de fõleg lefekvés elõtt ajánlatos fogyasztani 3-5 grammból készített forrázatát.

Medveszõlõ levél (uvae ursi folium) Fertõtlenítõ hatása miatt a húgy utak és a vesemedence gyulladásos megbetegedéseiben terápia-kiegészítőként alkalmazzák. Napi dózisa 10g, de kúraszerûen csak néhány napig alkalmazható. Készíthetünk belõle forrázatot is, de hideg vizes áztatással minimálisra csökkenthetjük a májat megterhelõ anyagok kioldódásának mértékét.

Mustármag fehér (sinapis albae semen) Fokozza az emésztõnedvek kiválasztását. Külsõleg reumás panaszok enyhítésére borogatást, bedörzsölõt készítenek belõle.

Nyírfalevél (betulae folium) Igen hatékony és kíméletes vízhajtó. Több hónapos kúraszerû fogyasztása alatt egyes vesekőfajták feloldódnak és nem képzõdnek újra. Forrázatot készítsünk belőle. Naponta 2-3g (3-4 csésze) fogyasztható étkezések között. Fürdõadalékul is szolgál a reuma és köszvény panaszainak enyhítésére. Nem alkalmazható beszûkült vesemûködés és szívelégtelenség esetén.

Orbáncfû (hyperici herba) Depressziócsökkentõ. Ideges eredetû alvászavarok és egyéb szervi tünetek esetén forrázatát naponta többször, de fõleg este, lefekvés elõtt ajánlatos fogyasztani. Olajos kivonatát hámregeneráló és gyulladáscsökkentõ hatása miatt zúzott sebekre és elsőfokú égésekre lehet jól alkalmazni. Napi dózisa: 2-4 g.

Orvosiziliz levél (malvae albii folium), másként orvosi ziliz Köhögéscsillapító; felsõ-légúti hurutok, száraz köhögés esetén bevonja a nyálkahártyát, és így csökkenti a köhögési ingert. Nyálkahártya-bevonó tulajdonsága miatt gyomor- és bélgyulladások esetén is kedvezõ hatású. Egész napra elosztva, de fõleg lefekvés elõtt ajánlatos fogyasztani 3-5 grammból készített forrázatát.

Orvosizilíz-gyökér (althaea radix) Magas a nyálkatartalma (10-20%), de ezen kívül tartalmaz még pektint és keményítõt is. Köhögéscsillapító, gyomorhurut esetén bevonószerként alkalmazzák. Torokgyulladás esetén öblögetésre kiváló. Külsõleg borogatószerként és mozgásszervi megbetegedések esetén fürdõadalékként alkalmazható. Átlagos napi dózisa: 6g. Macerátumot készítsünk belõle.

Orvosi zsálya levél (salviae folium) Összehúzó, izzadásgátló, hámregeneráló és gyulladáscsökkentõ hatású. Főleg külsõleg alkalmazzák, de torokgyulladás és szájnyálkahártya gyulladás esetén öblögetõszerként is kiváló. Napi dózisa 4-6g.

Palástfû levél (alchemillae herba) Összehúzó hatása miatt fõleg külsõleg, nehezen gyógyuló sebek kezelésekor, borogatószerként használatos. Belsõleg enyhe hasmenés esetén alkalmazzák. Napi dózisa 5-10g. Amennyiben a hasmenést 3-4 nap múlva sem szünteti meg, a panaszokkal orvoshoz kell fordulni.

Párlófû (agrimoniae herba), másként apró bojtorjánfû Epemûködést szabályozó, összehúzó hatású. Fõleg vastagbélgyulladásnál és hasmenéskor használják, de öblögetõszerként is hatékony. Napi dózisa 3g, a teát egyenletesen elosztva kell fogyasztani a nap folyamán.

Pásztortáskafû (Bursae pastoris herba) Vérzéscsillapító. Nőgyógyászati vérzések esetén egy-két teáskanálnyi forrázatát ajánlatos naponta 2-4 alkalommal fogyasztani. Orrvérzésre és vérzõ felületi hámsérülésekre 3-5g drogból készült forrázatát alkalmazzuk.

Szederlevél (rubi fruticosi folium) Enyhe bélhurut esetén, torok és garatgyulladáskor öblögetőszerként alkalmazható. A hatóanyag legjobban főzetként oldódik ki. Régebben Planta teaként volt ismeretes. Napi dózisa 4-6g.

Szennalevél (sennae folium) A leggyakrabban alkalmazott hashajtószer. Egy teáskanálnyi forrázatát este, lefekvés elõtt fogyasszuk. Nem szabad egy hónapnál tovább folyamatosan alkalmazni, mert használata megterheli a vastagbél nyálkahártyáját; a kúrák között 3-4 hetes szünetet kell tartani. Gyermekeknek, kismamáknak és szoptatós anyáknak tilos a fogyasztása.

Szennatermés (sennae fructus) A leggyakrabban alkalmazott hashajtószer. Egy teáskanálnyi forrázatát este, lefekvés elõtt fogyasszuk. Nem szabad egy hónapnál tovább folyamatosan alkalmazni, mert használata megterheli a vastagbél nyálkahártyáját; a kúrák között 3-4 hetes szünetet kell tartani. Gyermekeknek, kismamáknak és szoptatós anyáknak tilos a fogyasztása.

Tejoltógalajfû (galii veri herba) Vizelethajtó és görcsoldó hatású. Külsõleg nehezen gyógyuló sebek kezelésére használható. Napi dózisa 5-10 g.

Utifûlevél (plantagis folium) Nagyon jó bevonószer: Antibakteriális hatása miatt felsőlégúti hurutoknál, szájnyálkahártya- és torokgyulladásoknál alkalmazható. Napi dózisa 3-6 g; az ebbõl készített forrázatot naponta többször fogyasszuk.

Vadsóska mag (rumicis fructus) Gyulladáscsökkentõ. Belsõleg makacs bélhurutban jól alkalmazható, külsõleg bõrbetegségek borogatószere.

Zsurlófû, mezei (equiseti herba) Enyhe vízhajtó hatású. A veséket alaposan átmossa, így jól használható a vesehomok eltávolítására és vesemedence gyulladása ellen. Napi dózisa 6g.

Remélem tudtam egy pár ötletet adni apróbb nyavalyák otthoni kezelésére!
Használjátok őket egészséggel!


folyt.köv.

 forrás