George Thomas plébános volt, New England-nak egy kis városkájában.
Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre
prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával,
és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve
nézte, és kíváncsian várta, mi fog itt történni.
A plébános elkezdte a prédikációt:
- Amikor tegnap végigmentem a Főutcán, szembe jött velem egy fiatal
gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján
három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől.
Megállítottam a fiút és megkérdeztem:
- Na, mit viszel magaddal?
- Csak ezt a három vacak madarat - felelte.
- Aztán mit akarsz csinálni velük? - kérdezősködtem.
- Hazaviszem őket és szórakozom velük - felelte. Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom őket. Élvezni fogom.
- De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük?
- Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok szeretik a
madárhúst. Megetetem őket velük.
Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam:
- Fiam, mennyit kérsz a madarakért?
- Nem kellenek magának azok a madarak, atya. Hiszen azok csak vacak
szürke mezei madarak Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is
szépek.
- Mennyit akarsz értük? - kérdeztem ismét.
A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán
megmondta az árat: tíz dollár. Kivettem a zsebemből a tíz dollárt,
odaadtam a gyereknek. A fiú letette a kalitkát a földre és egy
pillanat alatt eltűnt.
Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott
letettem, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat.
Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre
prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával,
és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve
nézte, és kíváncsian várta, mi fog itt történni.
A plébános elkezdte a prédikációt:
- Amikor tegnap végigmentem a Főutcán, szembe jött velem egy fiatal
gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján
három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől.
Megállítottam a fiút és megkérdeztem:
- Na, mit viszel magaddal?
- Csak ezt a három vacak madarat - felelte.
- Aztán mit akarsz csinálni velük? - kérdezősködtem.
- Hazaviszem őket és szórakozom velük - felelte. Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom őket. Élvezni fogom.
- De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük?
- Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok szeretik a
madárhúst. Megetetem őket velük.
Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam:
- Fiam, mennyit kérsz a madarakért?
- Nem kellenek magának azok a madarak, atya. Hiszen azok csak vacak
szürke mezei madarak Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is
szépek.
- Mennyit akarsz értük? - kérdeztem ismét.
A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán
megmondta az árat: tíz dollár. Kivettem a zsebemből a tíz dollárt,
odaadtam a gyereknek. A fiú letette a kalitkát a földre és egy
pillanat alatt eltűnt.
Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott
letettem, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat.
Miután Thomas plébános elmondta a kalitka történetét, mindjárt
egy másik történetbe kezdett:
- Egy nap a Sátán és Jézus között párbeszéd folyt. A Sátán
épp az Édenkertből jött és büszkén dicsekedett:
- Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát
állítottam nekik olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak ellenállni.
Mind az enyémek!
- Mit fogsz csinálni velük? - kérdezte Jézus.
- Szórakozni fogok velük. Megtanítom őket, hogyan házasodjanak és
hogyan váljanak el egymástól; feldühítem őket, meg arra is
megtanítom, hogyan gyűlöljék és kínozzák egymást; hogy
részegeskedjenek és kábítózzanak; arra, hogy fegyvereket és
bombákat találjanak fel és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni -
mondta a Sátán.
- Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból?
- Megölöm őket! - felelte a Sátán.
- Mennyit kérsz értük? - érdeklődött tovább Jézus.
- Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire! Megveszed
őket, ők pedig csak gyűlölni fognak Leköpnek, megátkoznak és
megölnek. Nem kellenek ők neked!
- Mennyit kérsz? - kérdezte újból Jézus.
A Sátán végignézett Jézuson és megvető gúnnyal mondta:
- A véredet, az összes könnyedet és az egész életedet!
Jézus így szólt:
- Megegyeztünk! - aztán kifizette az árat...
Ezzel George Thomas plébános fogta a madárkalitkát és lement a
szószékről.
egy másik történetbe kezdett:
- Egy nap a Sátán és Jézus között párbeszéd folyt. A Sátán
épp az Édenkertből jött és büszkén dicsekedett:
- Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát
állítottam nekik olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak ellenállni.
Mind az enyémek!
- Mit fogsz csinálni velük? - kérdezte Jézus.
- Szórakozni fogok velük. Megtanítom őket, hogyan házasodjanak és
hogyan váljanak el egymástól; feldühítem őket, meg arra is
megtanítom, hogyan gyűlöljék és kínozzák egymást; hogy
részegeskedjenek és kábítózzanak; arra, hogy fegyvereket és
bombákat találjanak fel és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni -
mondta a Sátán.
- Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból?
- Megölöm őket! - felelte a Sátán.
- Mennyit kérsz értük? - érdeklődött tovább Jézus.
- Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire! Megveszed
őket, ők pedig csak gyűlölni fognak Leköpnek, megátkoznak és
megölnek. Nem kellenek ők neked!
- Mennyit kérsz? - kérdezte újból Jézus.
A Sátán végignézett Jézuson és megvető gúnnyal mondta:
- A véredet, az összes könnyedet és az egész életedet!
Jézus így szólt:
- Megegyeztünk! - aztán kifizette az árat...
Ezzel George Thomas plébános fogta a madárkalitkát és lement a
szószékről.
Ez a történet jutott eszembe amikor hallottam a hírekben a Norvégiában történtekről. Hát nem adja fel?-gondoltam magamban...Bevallom először hezitáltam, hogy egyáltalán írjak-e vagy sem. De miután az első döbbenet után a harag és a tehetetlen düh is lassan csitult, mégis azt gondoltam írnom kell. Sokan és sokféleképpen fogják az elkövetkezendő időben magyarázni a történteket. Politikai, etnikai, vallási, pszichlógiai és pszichiátriai magyarázatok, okok is bizonyára fel lesznek sorolva, hogy ez a szörnyűség miért is következett be.
Nem vagyok író, nem vagyok tudós ember, aki évekig tanulta a szavakkal való bánást....egy Édesanya vagyok. Igyekszem nem túl bonyolultan értelmezni a dolgokat, már csak azért sem, mert van egy 8 éves kisfiam, aki akarva-akaratlanul is hallja és a jövőben is hallani fogja a világban történő szörnyűségeket; Neki kell vmi magyarázatot adnom!
És azt hiszem, hogy tényleg nem bonyolult-csak azzá akarjuk tenni, hogy ne kelljen szembenéznünk az igazsággal.
Véleményem szerint semmi más nem történt, mint az, hogy maga a Gonosz, az Ördög, a Sátán az, aki ismét megmutatta kegyetlen és valódi arcát.
Mert itt van köztünk és csábít nap, mint nap: amikor rosszindulattal, irigységgel és féltékenységgel gyötör Bennünket. Amikor lopásra, csalásra, hazugságra buzdít. Amikor arra csábít, hogy igyunk, drogozzunk, adjuk el a testünket....adjuk neki a lelkünket! Ő olyan embereket keres akik békében, szeretetben, egyetértésben élnek...és lecsap.
Hisz a maga fajtáját nem bántja: a jókat keresi!
Imádkoznunk kell minden nap! Kérni a Jó Istent, hogy adjon erőt az ellenálláshoz. Imádkozni, hogy az emberek felismerjék a Gonoszt és azt tudják mondani : NEM. Nem iszok, nem drogozok, nem adom el a testem, nem lopok, nem csalok, nem hazudok.
Nem tudsz megtörni Bennünket akkor sem ha gyermekeinket veszed el gyilkos, kegyetlen módon! Akkor sem hagyjuk el az Istent és továbbra is hiszünk a Szeretet erejében!
Imádkozok, hogy az elhunyt fiatalok szülei ebben a szörnyűséges tragédiában is érezzék a Jó Isten szeretetét és felismerjék, hogy ez a Gonosz műve volt! Imádkozok, hogy vígasztalást és talán majd egyszer még örömet találjanak az életben! Mert nekik, a szülőknek-rokonoknak-barátoknak, akik itt maradtak most nagyon-nagyon nehéz.
Van egy fiam - elszorul a szívem, a torkom ha megpróbálom beleképzelni magam annak az Anyának a helyzetébe, akit felhívtak telefonon, hogy a drága fiát/lányát egy ámokfutó agyonlőtte. De mit érez az az Anya akinek a fiát Afganisztánban lőtték le? Mit érez az az Anya akinek a gyermeke éhen hal a kezei között Afrikában? Mit érez az az Anya akinek a gyermekét elrabolják? Még sorolhatnám...
Ez mind a Sátán műve, aki kőkeményem munkálkodik nap, mint nap...
Múlik az idő, pár nap múlva már vmi mással kezdik majd a híradásokat, de Én kérlek Benneteket imádkozzatok! Továbbra is szeressétek és tiszteljétek egymást! Minden nap minden órájában örüljetek az életnek és mondjatok Nem-et a bűnre csábítónak!
Nyugodjanak békében!
Ui.: Biztos sokan vannak, akik most nem teljesen vagy egyáltalán nem értenek egyet Velem. Nem baj. Ez az Én blogom és az Én véleményem. Kérlek ehhez a bejegyzéshez most ne írjatok megjegyzést. El kellett mondanom ami nyomta a szívem. Köszönöm, hogy meghallgattatok!
