Kedves Naplóm!

Azt nem tudom, hogy így fogom-e kezdeni, de elhatároztam, hogy naplót fogok írni. 

Kézzel, igazi szépséges naplóba.

Na nem olyan Bridget Jones stílusban, és nem is Carrie Bradshawt kívánom utánozni...ez olyan Frónis lesz. Bevallom egész idáig azért nem írtam (kislányként voltak próbálkozásaim), mert féltem, hogy valaki olyan kezébe kerül, akit nem szeretnék beavatni a magánügyeimbe. 

Az imádság, az imádkozás kiváló alkalom, hogy a legbensőbb dolgainkat megbeszéljük a Jó Istennel, de mégis egyfajta hiányérzetem van időnként...

Vannak olyan napok, olyan események amelyek olyan érzelmeket váltanak ki az emberből, hogy azt lehetetlen magában tartani. Oké..erre vannak a barátnők. De valljuk be...van amit még sokszor a legjobbnak sem mondanánk el. Vagy nem akkor. És nem ott.

Valahogy olyan érzésem van, hogy majd nem mehetek el úgy, hogy az unokám, a fiam...vagy valaki, ne ismerné meg egy kicsit a mindennapjainkat. Hogy hogyan is éltünk mi, hogy élt az ezredfordulón egy kis faluban, egy teljesen hétköznapi asszony, egy nő, egy feleség, egy anya, egy barátnő. 

Nem rossz a blog, de nem elég személyes. 

Ez persze rajtam múlik, tudom. De még mindig úgy érzem, hogy ennek a blognak az írása csak egy kis részemet mutatja meg. Nem pusztán magánéleti események vezetése és bemutatása, inkább az engem érdeklő dolgok megmutatása a fő profilja.

De persze akik olvassák tudják, hogy az élet nem csak szép ágyneműkből, karácsonyi készülődésből, hanem sokkal prózaibb, olykor kellemetlen-kényelmetlen, eseményekből is áll. Nekem is fel kell adnom a csekkeket, el kell mennem fogorvoshoz vagy nőgyógyászhoz, meg kell küzdeni betegséggel, a főnökömmel....

....ja és persze van egy csodálatos férjem és egy fantasztikus kisfiam! :)

Szóval van hideg-meleg vegyesen. Magánügyek, amelyek úgy érzem nem ide tartoznak.

Néha az ember megvillant egy-egy képet ebből is, de nekem nem titkolt célom, hogy ez a blog inkább legyen egy kis "álomvilág". 

Amolyan szépségek tárháza, egy szép újság, amelyet a magam ízlése szerint szerkesztek és ide azért térek be, hogy feltöltődjek, gyönyörködjek és időnként azt higgyem, hogy az élet ennyire egyszerű és szép.

Nem az tudom.

Valamikor az, valamikor nem.

Na ez az amit az Én kis privát naplómba fogok vezetni.

És még egy gondolat.

Elhatároztam azt is, hogy kézzel fogok levelet írni. 

Meg fogom találni azokat, akik partnerek ebben. 

Nem fogok minden nap írni, csak amikor úgy érzem valóban van mondanivalóm. Lehet, hogy ez is egy lázadás a részemről, de küzdeni fogok azért, hogy ne vesszen el ez a csodálatos varázslat....egy szépséges papírra, kedves, udvarias bevezető után őszinte szavak...

...mert az is Én vagyok/leszek!

Ölellek Benneteket! Szép napot!

♥

képek forrása