Dolce vita! :)

Ezerrel gyűjtöm a karácsonyi ajándék ötleteket, hogy kit, mivel tudnék meglepni? Lányok, asszonyok tekintetében Én még mindig könnyebbnek érzem a helyzetet - bár a helyzet itt nyugaton így dec.7-e tekintetében egyre fokozódik!!! :)

Amit biztosan adni szeretnék, annak egy része már a spájzban figyel, egy része pedig reményeim szerint napokon belül megy a "rokonok" után a polcra érni. Óhhh, nem kell semmi extrára gondolni: fűszeres cukrokat készítettem és még fogok készíteni. Egyelőre a levendulás és a vaníliás cukrok vannak készen, hiszen a levendulát még a nyáron összedobtam, a vaníliát meg úgy. kb két hete. Majd' mindenki legalább teázik vagy kávézik rendszeresen. És ha ezeken a hideg téli reggeleken az általunk kevert cukorral fűszerezi a reggeli itókáját, biztosan egy kis mosolyra húzódik a szájaszéle...mert Ránk fog gondolni...és ez JÓ! :) 

(Vagy ha olyan elvetemült, hogy nem issza meg még a télen, akkor a nyári limonádéba legalább olyan jól fog passzolni pl. a citrusos, vagy a mentás cukor.)

Tényleg semmi bonyolultra ne gondoljatok: különféle ízesítések motoszkálnak a fejemben és most ezeket szeretném megmutatni, mert hátha vkinek még tudok újat mondani...vagy eszébe juttatni, hogy hoppááá...hiszen ez tök egyszerű és olcsó és jó és Én csináltam saját kezűleg és különbenismegegyáltalán.... :)

Szóval a hozzávalók: kávédaráló, tál, szita, kanálka, cukor, barnacukor (ebből szerencsére, hogy a vizuális élmény is meglegyen, van világos és sötét fajta is) és a fűszerek.

Először fehér cukorból készítettem el, még a nyáron, a Levendulás cukrot. A kicsit már megszáradt (természetesen nem permetezett) levenduláról lemorzsoltam a virágot és egyszerűen összekevertem a cukorral. Üvegbe töltöttem és hagytam állni. Mivel van aki nem szereti a levendulavirágokat a fogai között (nem értem miért) :)) , így egyszerűen a kávédarálón átdarálom és szitán átszitálom, úgy töltöm vissza csini kis üvegekbe. Egy icipici kis virágocskát azért visszacsempészek bele, mert Nekem úgy tetszik, ha látszik, hogy mi van benne...

 

 A következő édes  finomság a Vaníliás cukor. A vanília rudat kettévágtam, kikapartam az édes, illatos cuki kis magocskákat, a cukorhoz tettem és egy cseppet megpörgettem a kávédarálóban. Mehet az üvegbe és természetesen maga a rudacska is a cukorba lett hetykén állítva.

Amint azt bizonyára tudjátok a barna cukorból is van több féle, na ezt fogjuk mi most kihasználni és a látvány miatt a világosabb és az egészen sötétebb fajtát is felhasználjuk.

 

Arra gondoltam, hogy a haloványabb fajtából fogok Citrusos, narancsos, citromos cukrot készíteni. Ennek az egyik fő oka az, hogy a világosbarna cukornak nincs olyan intenzív karamellás íze, mint a sötétbarnának. 

A menet a következő lesz: lereszelem a citrom és a narancs (opcionálisan grapefruit) héját, amilyen apróra csak tudom és kiterítve hagyom teljesen megszáradni. 

Ha teljesen kiszáradtak a kis reszelékek, akkor szintén egy kis cukorral megpörgetem pár körre a darálóban őket, majd a többi cukorral összevegyítve mehetnek a kis üvegcsékbe.

Sőt! Ha még marad egyben narancs vagy citrom héj, akkor vágjunk le szebb darabokat és azokat is szárítsuk meg és tegyük az üvegbe. Igazán mutatós lesz!

 

De el tudom képzelni, hogy milyen isteni lehet a Mentás cukor is. Naaaagyon bonyolult: menta és cukor. Ennyi. Ha van a kertben, akkor onnan, ha nincs, akkor herbáriából be tudsz szerezni bormentát, fodormentát, esetleg egy kis citromfüvet. Keverd össze a cukorral és ha zavarnak a kis darabkák, akkor tégy úgy, mint a levendulás variációnál. Daráld le, szitáld át és kész is.

A végére maradt a nehézbombázó. A Téli varázs cukor. A legintenzívebb karamellás ízű, legsötétebb barna cukorhoz adok őrölt fahéjat, gyömbért, kardamomot, ánizst. Egy csillagánizs és fahéjrúd a tetejére és/vagy a csomagolásra és tádámm! Kész a szuper gasztro ajándék.

Dolce vita!!! Ugye, hogy nem ördöngősség?

Szép napot, hétvégét mindenkinek!

Fróni

képek a googleról