2011. július 29., péntek

Kedvenc festőim - Vincent van Gogh



 Vincent van Gogh eredeti nevén Vincent Willem van Gogh, a Hollandia déli részén fekvő Észak-Brabant tartománybeli Groot-Zundertben született 1853. március 30-án, Theodorus van Gogh, református lelkipásztor és Anna Cornelia Carbentus első gyermekeként. 

A festőművész a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.

 
Vincent öt testvére közül a nála négy évvel fiatalabb Theóval alakított ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg és anyagilag is támogatta bátyját. Van Gogh 1880-tól teljesen a festészetnek szentelte magát. Csendéleteket festett, amelyek távol álltak a megszokott polgári nyugalomtól. 



1886-ban Párizsba költözött, ahol az impresszionista mesterektől megtanulta a világos színek használatát és a tónusok felbontását.


 Miután van Gogh Arles-ba költözött, a dél-franciaországi fény és a színek teljesen magukkal ragadták. 1887-ben és az ezt követő években alkotta meg remekműveit, alig néhány év alatt. A provence-i tájat festette, a lángoló pompát, a ragyogó színeket. Műtermében a falat rövidesen elborították a képek: önarcképek, csendéletek, tájképek. Sorsának talán legtragikusabb eleme, hogy e remekművekből egész életében csak egyet tudott eladni.

 
1888-ban úgy döntött, hogy a szabad ég alatt festi meg az éjszakát, s így egy újabb hagyománnyal fordult szembe. Állítólag olyan kalapot viselt, amelynek a peremére gyertyákat erősített, hogy a festék színeit felismerje. Így készült több éjszakai képe, mint az Éjjeli kávézó és később a Csillagos éj.


Provance-ban bár lenyűgözte a természet szépsége, lázasan festett, mégis magányosnak érezte magát, ezért megkérte Gauguint, akit Theónál ismert meg, hogy látogassa meg. Eleinte minden rendben volt, közösen dolgoztak, de van Gogh idegei egyre feszültebbek voltak, a megfeszített munka és a nem megfelelő életmód robbanással fenyegetett. Egyre többet veszekedtek, míg 1888. december 23-án az udvaron van Gogh borotvával megtámadta Gauguint, aki elmenekült. Van Gogh ezután hazament, és a borotvával levágta az egyik fülcimpáját. Elmegyógyintézetbe került.


Összeomlása után a saint-remy-i szanatóriumban és Auvers-sur-Oise-ban megengedték, hogy fessen. Ebben az állapotban 1890 júniusáig 150 képet festett, többek között döbbenetes erejű önarcképeket, mint az Önarckép levágott füllel, amelyről egy végletekig elgyötört ember néz ránk. Gauguin hiányát Gauguin karosszéke című képe fejezi ki a legjobban: egy elhagyott szék, benne könyv és gyertya. Utolsó alkotásai végtelen magányát tolmácsolják. 


1889. július végén újabb idegroham tört rá, három hétre tudatát vesztette. Amikor magához tért, tudomásul vette, hogy gyógyíthatatlan beteg. Ezután életét a hosszú, fájdalmas rohamok és a lázas munka jellemezték.


1890. Július 27-én az auvers-i vár környékén szíven lőtte magát. Orvosa azonnal értesítette Theót, aki az utolsó napokat testvére mellett töltötte. Van Gogh 1890. július 29-én halt meg. Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el.
A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.



Van Gogh nem ismert kompromisszumot és nem tudta magát alárendelni semminek. Pályája az emberi és alkotói szenvedés szélsőséges állapotait sűrítette magában. Az impresszionisták nem ismerték el és kinevették, de festészetében szinte minden eljövendő művészeti ág jeleit fel lehet fedezni. Azok közé a művészek közé tartozott, akiket csak haláluk után ismertek el.


2 megjegyzés:

Erdős Éva írta...

Amikor tavaly Párizsban jártunk megnéztük az Orsay múzeumot is. Ott láttunk több Van Gogh képet is többek között. Lebilincselő élmény volt!

Fróni írta...

Szerencsés vagy!!! Én Washingtonban láttam Monet képeket és hasonlókról tudok beszámolni. Majd Ő is sorra kerül a bemutatómban...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...